Boszniai háború

A boszniai háború 1992–1995 között a Bosznia-Hercegovinában élő bosnyákok, szerbek és horvátok között Jugoszlávia és Horvátország beavatkozásával folytatott polgárháború.
A balkáni háború legszörnyűbb szakasza, mintegy 97 000 ember életét kioltó konfliktus. Az áldozatok kevesebb mint felét kitevő civilek 83%-a muszlim, 10%-a szerb és 5%-a pedig horvát nemzetiségű volt. Pusztán vallási és etnikai hovatartozásuk miatt gyilkoltak meg több ezer embert. A háborúban résztvevő mindegyik náció hallatlan kegyetlenkedéseket követett el a másik kettő polgári lakossága ellen.

A háború kezdete 

Az 1991 óta zajló horvátországi háborúval párhuzamosan robbant ki a konfliktus.
A boszniai szerbek nem akartak elszakadni a Szlovénia, Horvátország és Macedónia kiválása után megmaradt Jugoszláviától, miközben a boszniai horvátok és a bosnyákok nem kértek a túlnyomóan szerb többségű állammaradékból. 1992 januárjában ezért a szerbek kikiáltották a Boszniai Szerb Köztársaságot, amely Jugoszlávia részének nyilvánította magát. 1992. február 29-én és március 1-jén egy referendumot tartottak Bosznia-Hercegovina függetlenségéről az egész köztársaságban. A választók 67%-a vett részt a szavazáson – főleg boszniai horvátok és bosnyákok, mert a szerbek bojkottálták –, és 98%-uk a függetlenségre szavazott. A helyzet pattanásig feszült volt.
Április 1-jén Bijeljina községben megtörtént az első összeütközés: rálőttek a nem szerb lakosságra. Két nappal később a Szerb Nemzeti Erő ellenőrzése alá került Banja Luka. Ezen a napon Mostar mellett felrobbantottak egy kamiont. Alija Izetbegović, Bosznia-Hercegovina elnöke megszervezte a terrorista ellenes csoportot, hogy ismét stabilizálódjon az ország, azonban ez nem történt meg. Livnóban és Tuzlában elkezdték megszervezni a partizán-hagyományokra épülő „területi ellenállás”-t. Másnap Arkan kapitány szerb gárdája elfoglalta Bijeljinát. A Jugoszláv Néphadsereg (JNA) és a SDS e nap elaknásította Bosanski Brodot és a környéket. Április 15-én megalakult a Bosznia-Hercegovinai Hadsereg is.
Május 2-án megkezdődött a háború. Május 31-én Vrhpolje-ban brutális emberöldöklés zajlott, amely folytatódott június 3-án Seljanaban, augusztus 14-én Korići-falnál, augusztus 23-án Szarajevó Halači utcájában, szeptember 28-án Boljakovi Potokban.

Bosnyák-horvát konfliktusok

Bosnyák-horvát konfliktus
Délszláv háború
Dátum	1992 – 1994
Helyszín	Hercegovina, Lašva-völgy
Eredmény	Washingtoni egyezmény
Harcoló felek  Horvátország  Herceg-Boszniai Horvát Köztársaság  Bosznia-Hercegovina  Bosnyák ill. „önkéntes” arab mudzsahedek

  

A bosnyák-horvát konfliktus a bosnyák hadsereg (Armije BiH) és a horvát gárda (HVO) között zajlott 1992 és 1994 között.
1993 januárjában a horvát erők bombázták a Lašva-völgyi Gornji Vakufot. Január 11-én kezdődtek a harcok, a horvátok követelték a város átengedését, hogy összeköthessék nyugat-boszniai és közép-boszniai területeiket. Ellenkező esetben a város lerombolásával fenyegetőztek. A bosnyákok nem hajlottak a megállapodásra, ezért a horvátok mészárlást indítottak a civil lakosság ellen Bistrica, Uzričje, Duša, Ždrimci és Hrasnica falvakban. A két hónapos vérengzések alatt a nehéztüzérség folyamatosan lőtte a várost. A támadásokban több száz bosnyák civil halt meg, az etnikai tisztogatás alatt 2000 bosnyák halt meg vagy tűnt el. 1993 első felében Hercegovinában is harcok dúltak, de 1993 júniusában a bosnyák erők visszafoglalták a Neretva völgyét. Eközben a horvátok kilenc hónapig ostromolták Mostart, május 9-én lerombolták a mostari öreghidat is. 1994 márciusában aláírták a Washingtoni egyezményt, melynek értelmében a bosnyákok és a horvátok megalapították a Föderációt. Innentől kezdve a bosnyákok és a horvátok közti harcok megszűntek.

Horvát-szerb konfliktusok 

Horvát-szerb konfliktus
Délszláv háború
Dátum	1992. április 1. – 1995. december 14.
Helyszín	Horvátország, Boszniai Krajina, Szávamellék, Hercegovina
Eredmény	Daytoni egyezmény
Harcoló felek  Boszniai Szerb Köztársaság  Jugoszlávia  Szerb Krajinai Köztársaság  Montenegró  Horvátország  Herceg-Boszniai Horvát Köztársaság

  

A háború elején a szerbek a Krajinai Szerb Köztársaság támogatásával két hadjáratban is megverték a horvátokat a Száva menti régióban, ezzel 1992 októberére annak nagy része a Szerb Köztársaság fennhatósága alá került. Eközben Nyugat-Boszniában elfoglalták Livnót és Jajcét. 1993-ban és 1994-ben a konfliktus elsősorban Horvátországban zajlott. A Föderáció megalakulása után a horvátok a Tuđman vezette Horvátország támogatásával ellencsapást indítottak. A nyugat-boszniai offenzíva hatására kötötték meg a Daytoni békét.

Szerb-bosnyák konfliktusok

Bosnyák-szerb konfliktus
Délszláv háború
Dátum	1992. április 1. – 1995. december 14.
Helyszín	Boszniai Krajina, Hercegovina, Kelet-Bosznia, Szarajevó környéke
Eredmény	Daytoni egyezmény
Harcoló felek  Boszniai Szerb Köztársaság  Nyugat-Boszniai Köztársaság  Jugoszlávia  Szerb Krajinai Köztársaság  Montenegró  Bosznia-Hercegovina  NATO  Bosnyák és arab mudzsahedek

 

Béketeremtés 

Boszniában rendkívüli méreteket öltött a háború, de a nyugati világ akkor kezdett komolyabb figyelmet fordítani rá, amikor arab (jemeni) önkéntesek is feltűntek a harcokban, akik muszlim bosnyákok egyes csoportjaival alkották az ún. boszniai mudzsahedeket. Ezek között feltehetően terroristák is voltak, s ekkora már a Nyugat komoly figyelmet fordított a konfliktusra, nehogy a terrorizmus ezen a csatornán keresztül törjön Nyugatra.
A horvátok oldalán is szélsőséges, Ausztriából és Németországból verődött neonáci önkéntesek harcoltak.
1993. augusztus 1–11 között zajlott a Mir Sada erőszakmentes nemzetközi békemenet a háború megállítására. Bár végül nem járt sikerrel, a kezdeményezés egyedülálló esemény volt a történelemben, mint a mindmáig legnagyobb tömeget megmozgató erőszakmentes akció egy másik országban dúló háború megfékezésére.
A háborút 1995-ben a daytoni békeszerződéssel zárták le. Ebben Slobodan Milošević, Alija Izetbegović és Franjo Tuđman, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság, a bosnyák nép és Horvátország vezetői megegyeztek Bosznia-Hercegovina jelenlegi felosztásáról és szabad választások kiírásáról.

Az áldozatok 

Az áldozatok száma

Összes áldozat 93 837	bosnyákok	63 687	67,9%
	szerbek	24 216	25,8%
	horvátok	5 057	5,4%
	mások	877	0,9%
Összes polgári áldozat 34 610	bosnyákok	30 514	88,2%
	horvátok	2 076	5,9%
	szerbek	1 973	5,7%
	mások	47	0,2%
Összes elesett katona 54 223	bosnyák	30 173	55,6%
	szerb	21 399	39,5%
	horvát	2 619	4,8%
	mások	32	0,1%
Meg nem állapított	4 000

A mai napig meghatározatlan az áldozatok száma, hiszen még számtalan tömegsír maradt feltáratlan. Az egyik boszniai statisztika a következő táblázatban van összefoglalva – eszerint közel 94 ezren haltak meg. Más számítások szerint 97 ezernél is több áldozat lehetett.